Az ősz nemcsak a kerti növényeknek, hanem minden növénynek változást hoz, még akkor is, ha az éppen egy szobában, cserépben szobanövényként van nevelve.
A szobanövények is nagyon hamar megérzik az ősz közeledtét, melyből főként a nappalok folyamatos rövidülését, vagyis azt érzékelik, hogy később világosodik és hamarabb be is sötétedik. Ez azt jelzi a növények számára, hogy lassanként beköszönt majd a tél, majd vele együtt pedig a nyugalmi időszak.
Az erre való felkészülés része az intenzív levélhozás és hajtásnövekedés leállása, a virágzás elmaradása, a régebbi, idősebb levelek elsárgulása. Ekkor gondozásukat és ápolásukat is az életritmusukhoz kell igazítani, hiszen ezt az évszakok is nagymértékben befolyásolják.
A következőkben a legfontosabb szempontokat vesszük sorra, melyeket nem árt szem előtt tartanunk ahhoz, hogy a növényeink az őszi időszakban is jól érezzék magukat és felkészülten várják a telet.
Elhelyezés
A nyár folyamán kihelyezett szobanövényeket fagyérzékenységük miatt már kora ősszel érdemes lehet behordani, és azokat védett fekvésben a szobákban elhelyezni. Arra azonban ügyelnünk szükséges, hogy velünk ellentétben a növények a fűtés közvetlen melegét nem nagyon tűrik.
A közvetlen meleg hatására ugyanis egyes növényeknél a levelek el is száradhatnak, amennyiben túl közel vannak elhelyezve a fűtőtesthez. Ezért ajánlatos a szobanövények és a radiátorok között megfelelő távolságot tartani.
A hely megválasztásánál azt is fontos szem előtt tartanunk, hogy a növények az év sötétebb hónapjaiban is elegendő fényhez kell jutniuk. Az is előfordulhat, hogy a növény mostani helye, ahol eddig elegendő fény volt számára, már sötétebbnek bizonyul, ezért érdemes lehet jobban napfénynek kitett részre való áthelyezése, persze az adott szobanövény fényigényének szem előtt tartása mellett.
A külső hőmérséklet szélsőséges változása miatt további szempont a növények elhelyezésénél, hogy azok levelei az ablaküveggel közvetlenül ne érintkezzenek. Egy-egy fagyos éjszaka során ugyanis a hideg üveggel érintkező levelek foltokban, vagy teljesen megbarnulhatnak és lehullhatnak, ezért ügyeljünk arra, hogy megfelelő távolság legyen az ablaküveg és a szobanövények levelei között.
Ápolás
A növények, akár legyen az kertben vagy szobában nevelt, mindegyiknek szüksége van némi ápolásra ahhoz, hogy megfelelő díszítő értékkel rendelkezzenek. A kertből behozott, illetve a nyár folyamán is szobában nevelt növényeket érdemes nemcsak ősszel, hanem akár évente többször is alapos tisztításban részesíteni.
Ez azt jelenti, hogy az elnyílt virágokat, esetleg magkezdeményeket, a beteg vagy sárgulásnak indult, könnyen leváló és elhalt leveleket le kell vágni, vagy le kell szedegetni. Az így megtisztított növények nemcsak számunkra mutatnak jobban, hanem ezzel fejlődésüket is elősegíthetjük.
A szobanövények egészséges leveleinek tisztítására is érdemes időt szánnunk még az ősz folyamán, hiszen ezekre idővel akár nagyobb mennyiségben por is lerakódhat, mely nemcsak megjelenésüket rontja a levelek fényének és színének halványulásával, hanem életfolyamataik is gátoltabban mennek végbe.
Ez a lemosás alkalmas továbbá a megbújó rovarok számának gyérítésére is. A kisebb szobanövények akár egy zuhanyozással is megtisztíthatók, még a nehezebben mozgatható, méretesebb példányok leveleit egy nedves ronggyal is áttörölhetjük.
A támasztást igénylő szobanövények, vagyis a folytonos növekedésben lévő, futó vagy kúszó növények esetében ezek támasztékának biztosításáról, valamint ezekre való felvezetéséről is gondoskodjunk. Vannak olyan fajok, melyek fiatal korukban nem, csak később igényelnek segítséget pl. drótból, nádból vagy vesszőből készült támasztókkal.
Ezek közül saját igényeinknek megfelelően, illetve a növény méretétől függően válasszunk és segítsük rávaló kapaszkodásukat. A szobanövények a kitámasztásnak köszönhetően nem törnek majd el, valamint átláthatóbbá és kezelhetőbbé is válnak, nem utolsó sorban pedig látványosabb elemként is szolgálnak példányaik ezáltal.
Öntözés
A növények élettevékenységei egyre nagyobb mértékű lassulásba kezdenek a fényviszonyok megváltozásával párhuzamosan, így fokozatosan kisebb mértékű növekedésükre számíthatunk az ősz beköszöntével. Ilyenkor már a növényeknek egyre kevesebb vízre van szükségük, főként, ha alacsonyabb hőmérsékleten is vannak tartva.
Az öntözővíz mennyiségének csökkentésénél törekedjünk a fokozatosságra és egy-egy öntözés előtt győződjünk meg arról, hogy valóban szüksége van e növényünknek a vízre. Amennyiben a talaj legfelső rétege még nedves, de alatta már száraz, akkor megöntözhetjük növényeinket.
A melegebb körülmények között nevelt egyedeket kissé nagyobb mennyiségű vízzel lássuk el, de ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, az edények alján pedig mindig legyen vízelvezető nyílás.
Páratartalom
A fűtési időszak beköszöntével a szobák levegője egyre szárazabbá válik, mely körülményeket nem minden szobanövény képes hosszútávon elviselni. A páratartalom növelésének legegyszerűbb módja a radiátorokra helyezett vizes edényekkel lehetséges, de a kereskedelemben kapható párásítók egyaránt alkalmasak erre a feladatra.
Tápoldatozás
A nyár vége felé fokozatosan csökkentsük az öntözővízhez adagolt tápoldatot is, vagyis ha eddig ezt heti gyakorisággal tettük meg, akkor először kétheti gyakoriságra váltsuk, majd legkésőbb novembertől egészen tavaszig ne tápoldatozzuk növényeinket. Kivételt képeznek azonban a télen is virágzó növények, mint pl. a ciklámen vagy karácsonyi kaktusz, melyeknek virágzásukhoz ebben az időszakban is szükség van a tápanyagokra.
Hőmérséklet
A szobanövényeink számára az optimális hőmérséklet általában 20 fok körül van. A megfázás megelőzése érdekében, ha ablakpárkányra történt elhelyezésük, rosszabbul szigetelt nyílászárók esetében nem árt meggyőződnünk arról, hogy nem-e éri növényeink cserepét túlzottan hideg levegő.
A túl hideg talajból ugyanis a növények megfelelő mennyiségű tápanyagot nem tudnak felvenni, melyekre ugyanis leveleik sárgulásával reagálhatnak.
A szobák szellőztetését is körültekintően végezzük, lehetőség szerint a legmelegebb déli órákban, amikor a kinti hőmérséklet is kellemes. Az esti órákban, erős lehűléskor végzett szellőztetés a növényeket ért hirtelen megváltozott hőmérséklet miatt megfázásukat okozhatja.
A hideg időben végzett szellőztetések alkalmával a legjobb, amit tehetünk, hogy az ajtó vagy az ablak kinyitása előtt minden esetben védett helyre tesszük a növényeket, pl. a szoba sarkába, vagy másik helyiségbe, de megoldás lehet az is, ha olyan állandó helyet keresünk számára, ami a szellőztetés alkalmával is védve van.
Növényvédelem
További feladataink közé tartozik a levelek színi és fonáki oldalának átvizsgálása egyaránt, melynek során azok kártevő és kórokozó mentességéről szükséges meggyőződnünk. A szabadban nevelt példányokon gyakori vendégként lehetnek jelen a takácsatkák, pajzstetvek, levéltetvek és molytetvek egyaránt.
E kártevők szobába bekerülése során az adott növényeken tovább károsíthatnak, de a többi egészséges növényre is átterjedhetnek, ezáltal nagyon fontos jelenlétük időben történő felismerése. A beteg növényeket lehetőség szerint tartsuk távol egészséges társaitól, amennyiben módunkban áll, külön helyiségben tartsuk őket, amíg meg nem szabadulunk kártevőiktől.
A kártevők ellen akár kémiai módszerre is védekezhetünk, ezt a legjobb, ha még kertben, vagy jól szellőző körülmények között tesszük meg. A pajzstetvek és levéltetvek ellen akár elegendő lehet a levelek vizes ronggyal való letörlése is, még az atkák ellen a levegő párásításával is sokat tehetünk.
Kép forrása: Unsplash / Szerző: No Revisions
Hirdetés (X)
