medinilla

Medinilla gondozása – Részletes útmutató

A pompás medinilla (Medinilla magnifica) a 400-nál is több fajt számláló medinilla nemzetség legismertebb tagja, mely a virágzó szobanövények népszerűségi listáján is előkelő helyet foglal el. Ez a különleges szépségű növény, eredetileg a Fülöp-szigetek trópusi esőerdeiben honos, ahol 2 méternél is magasabb cserjévé fejlődik.

Hatalmas, sötétzöld színű fényes levelei is rendkívül mutatósak, azonban különlegességét mégsem ezek jelentik, hanem páratlanul szép, rózsaszín árnyalatú virágai. A csüngő bugavirágzatok fellevelekből valamint kicsi virágokból állnak.

Kényes szobanövény, mely télikertekben és üvegházakban érzi legjobban magát, azonban kis odafigyeléssel lakásban is sikerrel nevelhetjük. Cikkünk további részében összefoglaltuk mit érdemes tudni a medinilla gondozásáról és a szaporításáról!

A medinilla igényei és gondozása

A medinilla érzékeny a túl kevés fényre, a tűző napra, a hidegre, a környezeti feltételek hirtelen változására, valamint a nem megfelelő öntözésre és az alacsony páratartalomra is. Világos, kellemesen meleg, legalább 20 °C hőmérsékletű helyen tartsuk.

A virágbimbók kifejlődéséhez a téli időszakban 2 hónapig alacsonyabb hőmérsékletre (16 °C) van szüksége, ilyenkor csak nagyon keveset öntözzük, valamint az év többi időszakában is járjunk el körültekintően, mivel a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet.

Virágzási időben a földlabda teljes kiszáradása is gondot okozhat, hirtelen virágvesztés jelentkezhet. Az öntözéshez szobahőmérsékletű, lágy vizet használjunk, két öntözés között hagyjuk, hogy a talaj felső harmada kicsit kiszáradjon.

Ha bizonytalanok vagyunk az öntözést illetően, akkor emeljük meg a növény cserepét, ha nagyon könnyűnek érezzük, akkor megöntözhetjük, ha nehéz, akkor várjunk még. Télen kevesebbet öntözzük. A tavasztól őszig tartó időszakban meghálálja, ha kéthetente tápoldatozzuk.

A medinilla magas páratartalmat igényel, ezt úgy biztosíthatjuk számára a legegyszerűbben, ha a cserepét vízzel és kaviccsal töltött tálcára állítjuk, valamint permetezzük is. Időnként tisztítsuk meg a leveleit egy nedves rongy segítségével.

A medinilla átültetése

A medinillát évente, kora tavasszal ültessük át jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, enyhén savanyú kémhatású talajba, ez megakadályozza, hogy a talaj túlságosan tömörré váljon, és pangó víz alakuljon ki. A tőzegmohával kevert orchideaföld megfelelő a növény számára. Az átültetést soha ne végezzük virágzási időben.

A medinilla metszése

A medinilla metszése virágzási időben a fonnyadt virágzatok eltávolításából áll, mely egyrészt segít, hogy újabb virágok fejlődjenek, másrészt a növény külseje is rendezettebb lesz. A sárga vagy elhalt leveleket is távolítsuk el éles és steril metszőollóval.

A túlnőtt növényeket óvatosan visszavághatjuk a virágzás után, azonban arra figyeljünk, hogy ne metsszük meg túl erősen, nehogy elhaljanak a szárak.

A medinilla betegségei és kártevői

A medinilla kissé szeszélyes szobanövény, mely érzékeny a nem megfelelő öntözésre és fényviszonyokra, a hirtelen környezetváltozásra, valamint az alacsony páratartalomra is, emellett pajzstetvek és takácsatkák is károsíthatják.

A kártevők főként akkor okoznak gondot, ha száraz levegőjű helyiségben tartjuk, tehát a megelőzésben nagyon fontos szerepe van a rendszeres párásításnak. A medinilla esetében nagyon gyakran előfordul levélhullás, ennek oka a környezetváltozás (például, amikor hazavisszük az üzletből), a túlöntözés, valamint a kevés fény is lehet.

A gyökérrothadás szintén gyakori probléma, mely a túlöntözött és túlságosan sötét helyen tartott növényekre jellemző leginkább. Ha a levelek gyorsan sárgulnak, a talaj penészes, a növekedés lelassul, valamint a gyökérzet nem sárga, hanem barna színű és pépes, akkor biztos, hogy gyökérrothadással van dolgunk.

Ha időben észleljük a betegséget a növény még megmenthető, ehhez először távolítsuk el az elhalt gyökereket, ezt követően a megmaradt gyökérzetet kezeljük gombaölő szerrel, végül ültessük át a medinillát laza szerkezetű, jó vízáteresztő, enyhén savanyú földbe és gondozzuk körültekintőbben.

Ha a levelek barnulnak és ropogósak, a levélszélek pedig szárazak, akkor túl sok fényt kap a növény, és az erős napsugarak megperzselték a leveleket, ilyenkor helyezzük át világos, de nem tűző napos helyre.

Ha a virágok nagyon rövid életűek, a levelek és a levélcsúcsok pedig barnulnak, akkor valószínű az alacsony páratartalom felelős ezért. Állítsuk a medinilla cserepét vízzel és kaviccsal töltött tálcára, ez gondoskodik a párás környezetről, szintén sokat segít, ha permetezzük is.

A gyorsan lehulló, kicsi és satnya virágok általában a kiszáradás, vagy valamilyen környezeti sokk következményei. Ezeket a virágokat már sajnos nem lehet megmenteni, azonban, ha változtatunk a növény tartási körülményein a később hozott virágok már egészségesek lesznek.

A medinilla melegigényes növény, melyet csak a nyugalmi időszakban szükséges néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tartani, ha hirtelen hideg levegő éri, megsárgulhat és levélhullás is jelentkezhet.

Szintén gyakori probléma, hogy elmarad a virágzás, ez az esetek többségében arra vezethető vissza, hogy a növény téli nyugalmi időszaka egyszerűen kimaradt. Serkenti a virágzást, ha télen kicsit hűvösebb helyen (16 °C) tartjuk, ilyekor kevesebbet öntözzük. Amint megjelennek a bimbók, kezdjük el gyakrabban öntözni, márciustól pedig tápoldatozzuk is.

A medinilla szaporítása

A medinilla szaporítása fejdugvánnyal és tőosztással is történhet, a dugványozásra a tavasz és a nyár is megfelelő időszak. Éles és steril metszőollóval vágjunk le egy legalább kétleveles szárat két nódusz között. A gyökeredés elősegítésére, mártsuk a szár végét gyökereztető hormonba.

Ültessük el a dugványt laza szerkezetű, enyhén savanyú, tőzeges ültetőközegbe, tőzegmohával kevert orchideaföld is használható erre a célra. A cserepet helyezzük világos helyre, a talajt tartsuk mérsékelten nyirkosan.

A cserépre húzzunk zacskót, amelyet előzőleg elláttunk lyukakkal, ezzel biztosíthatjuk a magas páratartalmat. A gyökeresedés nagyjából 12 hetet vesz igénybe, ezt követően gondozzuk tovább a fiatal növényt a kifejlett medinillához hasonlóan.

A szaporítás másik módja a tőosztás, melyet az átültetéssel egy időben érdemes elvégezni. Ehhez óvatosan válasszuk szét több darabra a növényt, és ültessük el őket külön cserepekbe.

Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a medinilla gondozásához és szaporításához. A Virágzó szobanövények rovatban más virágzó szobanövények gondozásáról is olvashatsz.

Kép forrása: Freepik

Források: Ukhouseplants; Gardening Know How; The Spruce; Halina Heitz – Szobanövények

Kapcsolódó bejegyzések

Írd be, amit keresel és nyomd meg az Enter billentyűt a kereséshez. A visszavonáshoz nyomd meg az ESC gombot.

Vissza az elejére