A nyíllevél nemzetségbe 20-nál is több nyíllevél faj tartozik, melyek Közép és Dél-Amerika esőerdeiben élnek. A nyíllevelek a filodendronokhoz hasonlóan a kontyvirágfélék családjába sorolhatók, a szobanövényként tartott fajok gondozása a filodendronokéhoz hasonló.
A virágboltok kínálatában legtöbbször a közönséges nyíllevél (Syngonium podophyllum) található meg, melynek számos érdekes változata is létezik, közös jellemzőjük, hogy levélzetükkel díszítenek. Ahogy a növény magyar elnevezése találóan utal rá, a nyíllevélnek, nyílhegy alakú fiatalkori levelei vannak, az idősebb levelek azonban tenyeresen összetettek.
A levelek színe és mintája nagy változatosságot mutat, az alapfaj zöld színű világoszöld mintával, de léteznek tarka és rózsaszín levelű fajták is, utóbbit Syngonium podophyllum ‘Pink’ néven árulják az üzletek és webáruházak.
A nyíllevél ideális környezetben gyorsan növekszik, egyes fajtái alkalmasak arra is, hogy támasztékra, például mohakaróra futtassuk őket. A nyíllevéllel kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy minden része enyhén mérgező, de ez ne szegje a kedvünket, ha tartani szeretnénk.
A nyíllevél igényei és gondozása
A nyíllevél eredeti trópusi élőhelyéből adódóan kedveli a kellemesen meleg, párás környezetet, a hidegre és a tűző napra azonban érzékeny. Világos, vagy félárnyékos helyen fejlődik legszebben, a mintás, színes levelű fajtákat világos helyen tartsuk.
A tűző nap megégetheti a növény leveleit, ezt mindenképpen vegyük figyelembe, amikor helyet keresünk számára a lakásban. Hőmérsékletigénye miatt, télen is legalább szobahőmérsékletű helyiségben legyen. A magas páratartalmat a levelek vízzel való permetezésével, valamint közvetett párásítással is biztosíthatjuk.
A közvetett párásításhoz állítsuk a növény cserepét egy kavicsokkal és vízzel töltött tálcára, a párolgó víz, gondoskodik majd a párás környezetről. A nyíllevelet szobahőmérsékletű, lágy vízzel öntözzük, tartsuk a virágföldet nyirkosan, télen mérsékeljük az öntözést.
A tavasztól nyár végéig tartó időszakban meghálálja, ha kéthetente tápoldatozzuk, ősszel és télen azonban hagyjuk el a tápoldatozást.
A nyíllevél átültetése
A nyíllevelet tavasszal ültessük át, jó vízáteresztő képességű virágföldbe, fontos, hogy olyan cserepet válasszunk, amelyből távozni tud a felesleges nedvesség, így megelőzhetjük a pangó víz kialakulását. A nyíllevél gyorsan növekszik, ha gyakrabban ültetjük át, nagyobbra növeszthetjük.
Kis nyíllevél esetében elég évente felfrissíteni a virágföldet, és kétévente tavasszal átültetni friss virágföldbe, valamint a gyökérzetnél néhány centivel szélesebb cserépbe.
A nyíllevél betegségei és kártevői
A nyíllevelet többnyire nem támadják meg betegségek, ugyanakkor, bár nem kényes szobanövény, kártevők időnként megjelenhetnek rajta. Levéltetű, pajzstetű, viaszos pajzstetű és takácsatka is károsíthatja a növényt.
A takácsatkáknak kedvez a száraz és meleg környezet, a pajzstetvek, a viaszos pajzstetvek és a levéltetvek szintén kedvelik az alacsony páratartalmat, ezért is nagyon hasznos, ha rendszeresen párásítunk.
Enyhébb fertőzés esetén bevethetjük a langyos vagy szappanos vizes lemosást is, a bio megoldások közül pedig a Neem olajat. Ha egyikkel sem járunk sikerrel, akkor a bolti rovarölő szerek lehetnek segítségünkre.
A nyíllevél szaporítása
A nyíllevél dugványozással szaporítható a legegyszerűbben, ez a módszer a különlegesebb, színes levelű fajok, például a rózsaszín nyíllevél esetében is sikeresen alkalmazható. A szaporításhoz vágjunk le leveles, esetleg léggyökerekkel is rendelkező hajtásokat és állítsuk őket egy pohár vízbe.
A dugványok néhány hét alatt gyökeret eresztenek, ezután ültessük el őket laza szerkezetű, jó vízáteresztő virágföldbe, és gondozzuk tovább a fiatal nyílleveleket a kifejlett növényekkel azonos módon.
Képek forrása: Shutterstock; Unsplash / Szerző: Severin Candrian
Ha szeretnél még többet megtudni a nyíllevélről az alábbi cikkeinket is érdemes lehet elolvasnod:
