Az amarilliszfélék családjába tartozó Hippeastrum nemzetségbe több tucat növényfajt, valamint 600 fajtát és hibridet sorolunk, melyek Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonosak. Ezeknek a nemesített változatait találjuk meg az üzletekben amarillisz néven forgalmazva.
Az elnevezés egy kissé becsapós, ugyanis létezik egy valódi amarillisz (Amaryllis) növénynemzetség is, amelybe mindössze kettő, Dél-Afrikában őshonos hagymás növény tartozik, valójában ezeket kellene amarillisznek neveznünk.
Mindenesetre a köznyelv továbbra is a Hippeastrum hibrideket illeti ezzel a névvel, így a továbbiakban mi is maradunk ennél. Az amarillisz vaskos virágszáron nyíló, tölcsér alakú virágaival díszít, melyek fehér, lazac, rózsaszín, narancs és vörös színűek, valamint cirmosak is lehetnek.
Különleges szépségű virágzatát jellemzően a januártól-áprilisig terjedő időszakban hozza. Virágaihoz képest, a hagymából kibújó, sötétzöld színű, kard alakú levelei meglehetősen jellegtelenek.
Az amarillisz virágoztatása kezdő szobakertészként talán kissé bonyolultnak tűnhet, azonban néhány egyszerű szabályt betartva egyáltalán nem akkora ördöngösség. Cikkünk további részében összefoglaltuk mit érdemes tudni az amarillisz gondozásáról és virágoztatásáról.
Az amarillisz igényei és gondozása
A boltban vásárolt, vagy az ősszel pihentetett régebbi amarillisz hagymát az ültetés előtt vegyük kezelésbe. A túlságosan hosszú gyökerekből vágjunk le, amennyiben nem tettük meg a pihentetés előtt, távolítsuk el az elszáradt leveleket is.
Ültessük el a hagymát úgy, hogy a hagyma fele a föld felett legyen, válasszunk nagy cserepet, hogy a kifejlett növény ne boruljon fel. Az ültetéshez laza szerkezetű, tápanyagdús ültetőközeget, például B típusú virágföldet használjunk. Öntözzük meg az elültetett hagymát és helyezzük meleg, sötét helyre.
Amikor megjelenik a virágszár, helyezzünk rá, papírból készült kis kalapot, ez a takarás biztosítja, hogy a szár szép magasra nőjön. Amikor a szár növekedésnek indul, kezdjük el sűrűbben öntözni és hetente tápoldatozni a növényt.
Amikor a virágszár már elérte a kívánt magasságot, vegyük le a takarást, helyezzük a cserepet világos helyre és folytassuk a rendszeres öntözést, valamint tápoldatozást. A hajtatás kezdetétől számítva nagyjából 2 hónap múlva számíthatunk a virágzásra. A virágok tovább megmaradnak, ha éjjel hűvösebb helyre visszük a növényt.
A virágzás után, folytassuk az amarillisz öntözését és tápoldatozását, a fagyveszély elmúltával akár a szabadba is kiültethetjük. A hagyma ebben az időszakban töltődik fel a következő évi virágzáshoz szükséges tápanyagokkal.
Az amarillisz hagymákat ősszel pihentetnünk kell, ehhez első lépésként augusztustól fokozatosan hagyjuk abba az öntözést és a tápoldatozást. A növény levelei szép lassan elszáradnak, ezeket távolítsuk el.
A szabadba kiültetett hagymákat szeptember második felében szedjük fel, a cserépbe ültetett hagymák maradhatnak az edényben is. A következő hajtatásig száraz, fagymentes helyen tároljuk őket például kartondobozban, vagy tőzegben.
Az amarillisz átültetése
Az amarillisz nem igényel gyakori átültetést, elég 3-4 évente nagyobb cserépbe ültetni jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajba. Az üzletekben kapható B típusú virágföld megfelelő erre a célra. A hagymát úgy ültessük el, hogy a hagyma fele álljon ki a földből.
Az ültetéshez használt edény legyen nagy és tágas, mivel a kifejlett növény magas lesz és súlyos. Nyáron akár a szabadba is kiültethetjük világos, félárnyékos helyre, de az is jó megoldás, ha a cserepét süllyesztjük a földbe.
Az amarillisz betegségei és kártevői
Az amarillisz legjellemzőbb betegsége vörös üszög, ami egy gombabetegség, kialakulásának kedvez, ha a növényt túl hűvös és nedves helyen tartjuk. Kisebb fertőzés esetén a hagyma még megmenthető, ehhez vágjuk ki a fertőzött részeket és kezeljük faszénporral vagy gombaölő szerrel.
A foltos vagy elszáradt levelek szintén utalhatnak gombabetegségre, ilyekor távolítsuk el a fertőzött részeket és vessünk be gombaölő szert. Ha a levelek sárgulnak, és a virágszár lankadt, akkor valószínűleg túlöntöztük a növényt, ami gombabetegségek kialakulásához vezetett.
A lelógó szár oka a magas hőmérséklet is lehet, amely túlságosan gyors növekedésre ösztönzi a szárat, ilyenkor helyezzük át hűvösebb helyre és gondoskodjunk támasztékról.
Az amarillisz esetében érdemes szót ejteni a mozaikvírusról is, ezt a leveleken megjelenő sárga csíkokról tudjuk beazonosítani. A fertőzött növények egyre kevésbé nőnek és virágzás is elmarad. Ez ellen semmit nem tehetünk a hagyma megsemmisítésén kívül.
Kártevők közül a pajzstetvek, a viaszos pajzstetvek, a takácsatkák és a tripszek okozhatnak problémát. Ezeket lemosással, Neem olajjal vagy rovarölő szerrel távolíthatjuk el.
Az amarillisz szaporítása
Az amarillisz magvetéssel, a hagyma pikkelyleveleiből készített dugvánnyal, valamint fiókhagymák segítségével is szaporítható. Házi körülmények között az utóbbi módszerrel érdemes próbálkozni, a vetés és a dugványozás nagyon nehézkes.
A növény a föld alatt sarjhagymákat hoz, érdemes megvárni, hogy ezek minél nagyobbak, fejlettebbek legyenek. Válasszuk le és ültessük őket külön cserepekbe. Fontos tudni, hogy ezeknek a fiatal hagymáknak is kell néhány év, mire képesek lesznek virágot nevelni.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk az amarillisz gondozásához. A Virágzó szobanövények rovatban más virágzó szobanövények gondozásáról is olvashatsz.
Kép forrása: Adobe Stock
Források: Gardener’s World; The Spruce; Anna Kertje
