A világon közel 300 Crassula faj ismert, ezek közül a majomfa (Crassula ovata) és a fatermetű pozsgafa (Crassula arborescens) terjedt el leginkább a világban szobanövényként. A majomfa (Crassula ovata) a varjúhájfélék családjába tartozik, őshazája Dél-Afrika.
Bonsaiként is nevelhető növény, mely húsos levelekből álló levélzetével és szép formájával díszít. A pozsgafa néven is ismert majomfát, a névhasonlóság miatt, a köznyelvben tévesen majomkenyérfának is nevezik, mely valójában egy hatalmas termetű Afrikában honos fa.
Megfelelő gondozás mellett a majomfa igen hosszú életű szobanövénye lehet otthonunknak és idővel fehér vagy rózsaszín árnyalatú virágokkal is megörvendeztethet minket. Cikkünk további részében, összefoglaltuk, mit érdemes tudni a pozsgafa gondozásáról.
A majomfa igényei és gondozása
A majomfa világos, vagy napos helyen fejlődik a legszebben, utóbbi esetben arra figyeljünk, hogy ne közvetlenül egy déli ablak előtt helyezzük el. Nyáron meleget, míg télen alacsony, 10 °C körüli hőmérsékletet igényel.
Ha a téli időszakban is meleg helyen neveljük, akkor ledobhatja a leveleit, valamint csúnyán megnyúlhat, elveszítheti szép formáját. A nyári hónapokban, esőtől védett helyen a szabadban is tarthatjuk.
Az öntözések során, nyáron tartsuk mérsékelten nyirkosan a földjét, szabadban kicsit több vizet igényel, télen legyen szinte teljesen száraz az ültetőközege. A túlöntözést kerüljük, mivel a levelek sárgulását eredményezheti, valamint gyökérrothadást okozhat.
A nyári időszakban meghálálja, ha havonta tápoldatozzuk kaktusztápoldattal, az év egyéb időszakaiban nem szükséges tápoldatozni. Párásítani nem kell, jól bírja a szárazabb levegőt is.
A majomfa átültetése
A majomfa nem igényel gyakori átültetést, a kisebb növényeket általában két-háromévente, a nagyobbakat pedig négy-ötévente célszerű átültetni tavasszal. Ha van rá lehetőség válasszunk agyag vagy terrakotta cserepet, amely elszívja a talajból a felesleges nedvességet, és biztosítja, hogy a növény gyökérzete ne álljon a vízben.
Az ültetéshez jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű földkeveréket használjunk. Jó megoldás, ha B típusú virágföldet keverünk össze homokkal, vagy választhatjuk a kaktuszok és szukkulensek számára kifejlesztett bolti földkeveréket is.
Óvatosan emeljük ki a növényt a régi cserepéből, finoman távolítsuk el róla a régi virágföldet. Ha elkorhadt vagy elhalt gyökereket találunk, vágjuk le őket steril és éles vágóeszközzel, a vágások helyét kezeljük gombaölő szerrel.
Helyezzük a majomfát az új tartóba, a gyökérzetet terítsük szét, végül töltsük fel virágfölddel. Az átültetés után egy hétig még ne öntözzük meg a növényt, így csökkenthetjük a gyökérrothadás kockázatát.
A majomfa betegségei és kártevői
A majomfa bár nem tartozik a legnehezebben kezelhető szobanövények közé, időnként megtámadják kártevők, főként pajzstetvek, viaszos pajzstetvek és takácsatkák károsíthatják. A növény a legtöbb szukkulenshez hasonlóan érzékeny a rovarölő szerekre és az olajokra, ezért a kártevőket alkohollal átitatott vattapamaccsal távolíthatjuk el.
A majomfa esetében a nem megfelelő öntözés, a kevés fény, valamint a kedvezőtlen hőmérséklet okozhat még problémát. Ha télen túlságosan meleg helyen tartjuk, akkor hajtásai megnyúlnak, a levelei pedig lepotyoghatnak, ilyenkor helyezzük át világos, de hűvös (10 °C körüli) helyre.
Fényhiányos helyen szintén jelentkezhet levélhullás, ebben az esetben vigyük a növényt olyan helyre, ahol legalább napi hat órán keresztül közvetett fényt kap. A majomfa húsos levelei sok nedvességet tárolnak, ha azt tapasztaljuk, hogy fonnyadnak, ráncosodnak, esetleg hullanak, akkor az azt jelzi, hogy a növény nem kap elég vizet.
Egy-két sárga levél nem jelent problémát, azonban, ha általános a jelenség, akkor túlöntözésre gyanakodhatunk. Ilyenkor csökkentsük az öntözés gyakoriságát, valamint bizonyosodjunk meg róla, hogy nem alakult ki gyökérrothadás.
A majomfa szaporítása
A majomfa egyszerűen szaporítható dugványozással, melyre a nyár a legalkalmasabb időszak. A szaporítás az egészséges növényről leválasztott fejdugvánnyal vagy levéldugvánnyal történhet.
Éles és tiszta késsel vagy metszőollóval vágjunk le egy legalább 5 cm-es egészséges darabot, ezt követően néhány napig hagyjuk száraz, meleg helyen száradni, hogy a dugvány vége behegesedjen, ez segít megelőzni a betegségek kialakulását.
A dugvány végét mártsuk gyökereztető hormonba és ültessük el virágföld és homok keverékébe, a földet perlittel is lazíthatjuk. Mérsékelten öntözzük, ha mindent jól csináltunk, akkor néhány héten belül gyökeret ereszt.
A levéldugvánnyal történő szaporításhoz válasszunk le leveleket a szárukkal együtt, hagyjuk őket néhány napig meleg, száraz helyen száradni. A leveleket nem kell mélyre ültetni, elég csak épp a földbe dugni, vagy a talajfelszínre fektetni, úgy, hogy érintkezzenek az ültetőközeggel.
Helyezzük a dugványokat világos, meleg helyre és vízzel való permetezéssel tartsuk őket nyirkosan, a túlzott nedvességet kerüljük. Ha sikerrel járunk, a levelek szélénél gyökerek és bébi növények jelennek meg.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a majomfa gondozásához. További növényápolási tanácsaink a Növénygondozás rovatban olvashatók.
Kép forrása: Freepik
Forrás: The Spruce
