A Tillandsia a broméliafélék családjának egyik, ha nem a legnépesebb nemzetsége, melybe többnyire, fákon, sziklákon vagy más tereptárgyakon élő broméliák tartoznak. Szürke, keskenylevelű, valamint zöld levelű tillandsiák egyaránt ismertek, utóbbiak közé tartozik a szakállbromélia is.
Az Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos szakállbromélia (Tillandsia cyanea) kisméretű, ugyanakkor rendkívül látványos külsejű szobanövény. Hosszú, fűszerű levelei tőlevélrózsát alkotnak, ezek közül emelkedik ki virágzata, mely rózsaszín árnyalatú fellevelekből áll. Valódi virágai kék színűek, jellemzően csak nagyon rövid életűek.
A szakállbromélia nagyon hálás szobanövény, ráadásul nem csak ágra kötözve, hanem cserépben nevelve is megél. Cikkünk további részében összefoglaltuk, mit érdemes tudni a gondozásáról.
A szakállbromélia igényei és gondozása
A szakállbromélia kellemesen meleg és világos, párás környezetben fejlődik legszebben és virágzik hosszan, ha nem kap elég fényt, elmarad a virágzás. A túlságosan erős, délutáni napfény megégetheti a levélzetét, ezért érdemes keleti vagy nyugati ablak közelében elhelyezni.
A növény nem igényel klasszikus értelemben vett öntözést, a nedvességet a rápermetezett és lecsorgó víz biztosítja, ahogy a páradús környezetet is. Nyáron naponta, míg a téli időszakban heti 1-2 alkalommal permetezzük vízzel.
Mivel a mészre és a klórra érzékeny, erre a célra érdemes esővizet, vagy desztillált vizet használni. Nyáron a permetező vízhez érdemes kéthetente mérsékelt mennyiségű tápoldatot adni. A magas páratartalom biztosításához a permetezést kiegészíthetjük közvetett párásítással is.
A szakállbromélia átültetése
Ha már virágzó szakállbroméliát vásároltunk az üzletben, vagy kaptunk ajándékba, akkor azt nem szükséges átültetni, mivel a virágzást követően szép lassan elpusztul. Az anyanövény ugyanakkor sarjakat is hoz, melyeket leválaszthatunk és különültethetünk.
Ezeket a fiatal növényeket évente ültessük át egy nem túl nagy növénytartóba, melyből távozni tud a felesleges nedvesség is. A szakállbromélia gyökérzete kicsi és törékeny, ezért járjunk el körültekintően az ültetés során.
Az ültetéshez mindenképpen jó vízáteresztő képességű földet válasszunk, tökéletesen megfelel erre a célra az orchideák számára készült virágföld, mely fenyőkérget, sphagnum mohát és kókuszrostot is tartalmaz.
A szakállbromélia betegségei és kártevői
A szakállbroméliát csak nagyon ritkán támadják meg kártevők, melyek közül a levéltetvek és a pajzstetvek a legjellemzőbbek, ezeket lemosással, vagy rovarölő szappannal is eltávolíthatjuk.
Problémát főként a nem megfelelő tartási körülmények okozhatnak. Ha alacsony a levegő páratartalma a levelek csúcsa barnulni kezd, a száraz levegő a kártevők megjelenésének is kedvezhet.
Túlságosan erős napfény hatására megéghetnek a levelek, ha túl kevés a fény, akkor pedig nem számíthatunk virágzásra. Az öntözésnél, mely inkább párásítás, szintén körültekintően kell eljárni, ugyanis a túl sok nedvesség rothadást okozhat.
A párásításhoz érdemes inkább esővizet vagy desztillált vizet használni, mivel a csapvíz mész és klórtartalmára is érzékeny a növény.
A szakállbromélia szaporítása
A szakállbroméliát az anyanövény tövében fejlődő sarjak leválasztásával és elültetésével tudjuk szaporítani. Ha a sarjak elérik a legalább 8 cm-es hosszúságot, különültethetjük őket. A fiatal növények teljes meggyökeresedése akár fél évig is tarthat, virágot pedig jellemzően 2-3 év múlva hoznak.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a szakállbromélia gondozásához. A Virágzó szobanövények rovatban más virágzó szobanövények gondozásáról is olvashatsz.
Kép forrása: Pixabay
Források: The Spruce; Our House Plants; Halina Heitz – Szobanövények
