Az amarilliszfélék családjába tartozó Clivia növénynemzetségbe csak néhány növényfajt sorolunk, melyek közül a hazai otthonokban, valamint a virágüzletek kínálatában a Clivia miniata fordul elő leggyakrabban.
Az első klíviákat William Burchell és John Bowie brit felfedezők gyűjtötték 1815-ben és 1820-ban. A nemzetséget Northumberland hercegnőjéről, Lady Charlotte Clive-ről nevezték el, aki először termesztette a növényt Angliában.
A kafferliliom és narancsliliom néven is ismert klívia februártól májusig nyíló narancssárga virágaival igazán különleges látványt nyújt, kard alakú, sötétzöld levelei ugyancsak szépen mutatnak. A klíviával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mérgező anyagokat tartalmaz, de ez nem kell, hogy eltántorítson bennünket a tartásától.
Ez a színpompás virág, egy kis odafigyeléssel bármelyik lakásnak méltó dísze lehet. Cikkünk további részében összefoglaltuk, mit érdemes tudni a klívia gondozásáról és szaporításáról.
A klívia igényei és gondozása
A klívia világos, de nem tűző napos, szobahőmérsékletű helyen fejlődik a legszebben. A tűző nap megégetheti a leveleit, a nagyon hideg levegő pedig levélhullást okozhat, ahogy a magas páratartalom is. Nyáron, tűző naptól védett helyre, kitehetjük a szabadba is.
A virágzáshoz hideghatásra van szükség, ezt a növény az októbertől-február végéig tartó időszakban kapja meg, ilyenkor, világos, kb. 10 °C hőmérsékletű helyiségben tartsuk, minimális öntözés mellett. Amikor megjelenik a virágszár, helyezzük át szobahőmérsékletű, világos helyre és kezdjük el gyakrabban öntözni.
Tavasszal és nyáron mértékkel öntözzük, a túlöntözést mindenképpen kerüljük, mivel a túlzott nedvesség hatására gyökérrothadás alakulhat ki, ősszel és télen csökkentsük az öntözést. Márciustól nyár végéig kéthetente tápoldatozzuk, a nyugalmi időszakban hagyjuk el a tápoldatozást.
A klívia nem igényel metszést, elég csak a virágszárat levágni a virágzást követően, ha nem szeretnénk magot gyűjteni róla.
A klívia átültetése
A fiatal klíviát évente ültessük át tavasszal jó vízáteresztő képességű, morzsalékos talajba, az idősebb növényt csak akkor, ha már teljesen kinőtte a cserepét, mivel érzékeny a bolygatásra, jó megoldás, ha kora tavasszal a talaj felső 5-8 cm-es rétegét cseréljük ki friss virágföldre.
A klíviát mindig csak a következő cserépméretbe ültessük át, ehhez porózus anyagú, agyag vagy terrakotta cserepet is választhatunk. Az ültetés során figyeljünk rá, hogy a húsos, gumószerű rizóma nyaka a talajszint felett legyen.
A klívia betegségei és kártevői
A klívia nem különösebben kényes szobanövény, ha megfelelő helyet választunk számára és odafigyelünk az öntözésre a legtöbb problémát megelőzhetjük. Kártevők közül időnként a pajzstetvek és a levéltetvek okozhatnak problémát, ezeket egy alkohollal átitatott vatta segítségével könnyedén eltávolíthatjuk.
Ahogy a legtöbb szobanövény, úgy a klívia is érzékeny a túlöntözésre, mely gyökérrothadáshoz vezethet. Ez megelőzhető azzal, ha odafigyelünk az öntözés során, valamint ha jó szerkezetű talajba és vízáteresztő lyukakkal rendelkező tartóba ültetjük.
A levelek, levélvégek és levélszélek barnulását, a túl kevés víz, a nagyon hideg levegő, valamint az erős napsugarak is okozhatják, melyek megégethetik a leveleket. A magas páratartalom, a túlságosan alacsony hőmérséklet, valamint a túlöntözés levélhullást eredményezhet.
A klívia szaporítása
A klíviát magról valamint az oldalsarjak leválasztásával és különültetésével tudjuk szaporítani. A magvetéshez a növényről tudunk magot gyűjteni, ezeket akkor szedjük le, amikor pirosas árnyalatúra színeződnek. Vessük el őket palántaföldbe és tartsuk meleg helyen. A csírázás hónapokba telhet.
Az oldalsarjakat kora tavasszal, éles és steril kés segítségével válasszuk le, úgy, hogy rendelkezzenek gyökérzettel is. Ültessük külön cserepekbe őket és gondozzuk tovább az anyanövényhez hasonlóan. Mindkét szaporítási mód meglehetősen lassú, virágzásra csak évek múltán számíthatunk.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a klívia gondozásához. A Virágzó szobanövények rovatban más virágzó szobanövények gondozásáról is olvashatsz.
Képek forrása: Dreamstime; Freepik
Források: Wikipédia; Gardener’s World; The Spruce; Halina Heitz – Szobanövények
